Így, ahogy a földön fekve veled,
mellünkön mázsás a föld.
Én azt mondom, ne higgyük el,
ne higgyük el, hogy mindez értünk volt!
Dagadó vitorlánkat a szélnek fordítsd,
mert hajózni muszáj,
idegenként járva, messzire magasra vágyva,
ott sem marasztal senki, de hajózni muszáj.
Hét hordóban a bánat, ennyi a bor,
nálunk se fegyver, se pénz,
dallal a szívemben jöttem,
de a kezemben nem volt más, csak kés.
Dallal a szívemben jöttem,
de a kezemben nem volt más, csak kés, csak kés,
hiszem késsel a kezemben is megáld az ég.
Szerencsém, jó tüdőm és lábam,
köztetek jártam idegenként,
ha itt nem kellek, elmegyek én,
tudod a kezemben nem volt más, csak kés.
Navigare Necesse Est
This way, as lying with you on the ground,
On our breast the soil a quintal.
I say, let’s believe it not,
let’s believe it not, that is all was for us!
Let our swelling sail turn towards the wind,
Because we must sail.
Wandering as a stranger, longing to be far and high above,
Nobody makes you stay, but we must sail.
Sorrow in seven barrels, just as much as wine,
Neither money, nor guns on us.
I came with a song in my heart,
But in my hand there was nothing, but a knife.
I came with a song in my heart,
But in my hand there was nothing, but a knife.
I believe, also with a knife in my hand God blesses me.
My fortune, my good lungs and feet,
I’ve been wandering among you as a stranger,
I’ll go, if I’m not needed,
You know, in my hand there’s been noting, but a knife.
